Egyszer volt, hol nem volt, élt 3 krokodil testvér. Első, második és harmadik. Nagyon játékos kis állatok voltak, egész álló nap csak szórakoztak és kóvákyogtak az érdi mocsárban. Történt egyszer, hogy az üveghegyen túlról, de még a kurtafarkú kismalac túrásán innen (a túl az már Debrecen lenne) egy nagy gonosz úthenger elindult, hogy eldózerolja a kis krokodilok mocsarát.
A három kis krokodilnak egy esélye volt, hogy szépen szisztematikusan megpróbálják tönkretenni a súlyos szerkezetet, mielőtt odaérne a mocsárhoz. Mit tesz isten, a menetidő egy óráig tartott a nagy gonosz úthengernek, ezért a három kis krokodil haditervet készített. Három részre osztották az utat és mindegyikük megpróbált annyi kellemetlenséget okozni a nagy gonosz úthengernek és a vezetőjének, hogy ne érjenek oda időben.
Elindult hát az úthenger nagy sebességgel, pöfögött, dohogott első nagyon álmosan kezdett neki a műveletnek és mire észbekapott volna, a nagy, gonosz úthenger már rá is ment az egyik lábujjára. Persze megijedt rögtön első, hogy ez így nem lesz jó, de tudta, hogy testvérei nagyon számítanak rá ezért nem esett kétségbe és támadásba lendült. 8 és fél perc elteltével 3 alkalommal is sikerült leállítania a nagy gonosz úthengert, ami döcögősen akart újraindulni minden alkalommal. Aztán a 10. percben a rendőrség félreállította a nagy gonosz úthengert. A mese érdekében ezt nem számoljuk időveszteségnek, mint ahogy azt sem, hogy közben a vadőr meglőtte az első kis krokodilt. Miközben ez történt a kis krokodil ügyesen lefullasztotta megint a nagy gonosz úthengert. Alig egy perc telt el és ismét újra kellett indítani a vasszörnyet, de mikor újraidult megint leállt. Szerintem a gyújtókábel lehetett, az szokott ilyen időben mindig becsöccsenni. Már majdnem véget ért első számára a feladat, amikor megintcsak megjelent a vadőr és most nem csak egyszer, de többször is meglőtte a kis krokodilt kábítólövedékkel, akinek ezúttal öt perc kellett, hogy talpra álljon, de így sem tudta több lábujját kivasalni a nagy gonosz úthenger.
Ekkor jött második. A út elején még nem tudta felvenni a ritmust, mert a szédelgő első még nem tudta átadni a tapasztalatait vagy 3 és fél percig, de mivel a zsaruk megint félreállították az úthenger ez nem okozott különösebb gondot. Az út felére azonban az úthenger kezdett belelendülni, nem sikerült megállítani és másodiknak ráment kétszer is a lábára, ami elég aggasztóan nézett ki. Ekkor azonban a zsaruk megint félreállították a nagy gonosz úthengert és közben a középső testvér ismét szabotálni tudta a járművet aminek így megtört a lendülete. Két perccel ez után ismét lefullasztotta a Kis Krokodil az úthengert, de a művelet után nem sikerül kellő sebességgel menekülnie és az úthenger rágurult a farkára és ezzel véget is ért második számára a kijelölt feladat. Ha valaki elvesztette volna a fonalat akkor 40 perc játék után 8-4re mentünk.
Harmadik alig kezdte meg a tervezgetést, amikor az úthenger ráment az egyik lábára, de aztán megint egy közúti ellenőrzésbe futott. A vadőr dobta fel a zsaruknál az úthenger kezelőjét, mert nem szép dolog ütővel csapkodni a krokodilok fejét, még akkor sem ha földmunkás az ember. Miközben erről oktatták a sofőrt, a kis krokodil újra leállította a járó motort. Ekkor már nagyon dühös volt az úthenger és borzasztó nagy lendülettel vetette magát a kis krokodil után. Meg is lett az eredménye, mert bár ügyesen szlalomozott a kis hüllő, kétszer is rá tudott menni a lábujjaira a nagy gonosz úthenger, szívrohamot hozva ezzel a mocsár lakóira. Ekkor azonban nagy butaságot csinált az úthenger és nemhogy félreállították 5 percre, de idő közben még a forgalmi engedélyét is bevonták, ami azt jelentette, hogy két percen keresztül a hivatalba kellett telefonálgatnia a vezetőnek. Természetesen ekkora ajándékot nem hagyhatott figyelmen kívül a kis krokodil, odasasszézott és leállította a motort. Mire a hivatalból visszajöttek és el is indították a gépszörnyet, már nem volt sok idő hátra a kijelölt egy órából így a kis krokodilnak nem volt más dolga, mint nagyon figyelni, hogy ne kapcsolják a nagy gonosz úthengert elképzelhetetlen sebességbe. Bár még egyszer utoljára még kipuffogó gázt pöfékelt a nagy gonosz úthenger a harmadik kis krokodil orrába, de ő már csak játékosan továbbmászott. A vadőr még figyelmeztette is egyszer, de az már gyakorlatilag csak formaság volt. Lezárult ezzel a 2012-es év és a mocsár háborítatlan maradt. Kellemes Ünnepeket kívánunk!

DUNAI KROKODILOK SE – SZPK-Nokia Komárom 10:8 (6:1, 2:3, 2:4)
Ressely K. 1+0, Galsai 2+3, Dombauer 3+2, Molnár 1+0(2 perc), Ressely N. 1+1(5 perc), Pazsák 2+1, Zelei 0+1, Varga 0+2(2 perc), Szabó 2 perc